Kutatásaink
A Magyarországon lezuhant amerikai repülőgépek és légi személyzetek története a II. világháború idején (Mohos Nándor és Oláh András Pál kutatása)
Magyarország területén az amerikai légierő hozzávetőlegesen 300 db repülőgépe zuhant le a II. világháború idején. Átfogó kutatásunk a lezuhant gépek azonosításán túl kiterjed a lezuhanásuk körülményeire, a személyzet és sorsának és a helyszín azonosítására, etc.
Feladataink közé tartozik a levéltári kutatások mellett a szemtanúk elbeszéléseinek, valamint a helyszíni adatok rögzítése egyaránt.
Célként tűztük ki magunk elé a korabeli vonatkozó rendeletek, törvények és azok alkalmazásának felkutatását is. A munkánk során kiváló kapcsolatokat építettünk ki az egykor az ország területén elfogott amerikai veteránokkal és veteránszervezetekkel, amelyek szintén sok érdekes adalékkal szolgáltak részünkre.
Egy tipikus hadifogolysors: Morris Barker visszaemlékezése
A szegedi légoltalom története 1935 – 1945 (Oláh András Pál kutatása)
A légoltalom, vagy polgári (passzív) légvédelem a légitámadások okozta károk felszámolását, a bombakárosultak kimentését, kárelhárítást, gázmentesítést, stb. végezte. Ez volt a kutató első komolyabb kutatási témája, szerepe a mai napig kiemelt figyelemben részesül.
Szeged sz. kir. Város elleni amerikai légitámadások története a II. világháború idején (Oláh András Pál kutatása)
Szeged városa a közlekedési központként, valamint repülőtere és hadiipari létesítményei miatt kiemelt célpontja volt a szövetséges bombázóknak a II. világháborúban. A kutatásunk a város elleni amerikai légitámadások történetét dolgozza fel.
A 15. Amerikai Légi Hadsereg Auschwitz (Buna Werke) elleni 1944. augusztus 20-i támadásának története (Oláh András Pál kutatása)
Az I. G. Farben tulajdonában álló műgumigyár (Buna Werke) kiemelt figyelmet érdemel több szempontból is. Egyrészt a német olajipar egyik fontos eleme volt, másrészt a róla készített felderítő légifotók kapcsán kialakult vita, mely szerint „miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitz II. Birkenau tömegpusztító létesítményeit?”, messze ható és roppant kellemetlen kérdéseket feszeget. A kutatás kapcsán ugyan kimondottan a hadiipari létesítmény elleni légitámadást tanulmányoztuk, mégsem lehet elvonatkoztatni a fenti kérdéstől, amely a történészeket és a túlélőket felzaklatta.
A magyar zsidók deportációja és a szövetséges légitámadások összefüggései 1944 tavaszán - nyarán (Oláh András Pál kutatása)
A zsidó szervezetek a háború alatt többször kérelmezték a szövetséges politikai vezetőktől a haláltáborok és az oda vezető vasúti vonalak szétbombázását. A kutatás során a magyar zsidók deportálásának és a deportáció alatt végrehajtott légitámadások összefüggéseit tanulmányozzuk.
A magyar vasútvonalak elleni légitámadások története, valamint a magyarországi vasúti forgalom és a légitámadások összefüggései a II. világháború idején (Oláh András Pál és Zsibrita László kutatása)
A vasúti közlekedés légitámadásokkal történő megbénítása kiemelt stratégiai feladata volt a szövetséges légierőknek, így az amerikai légierőnek is. A vasúti objektumok kiemelt fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az első és az utolsó magyarországi légitámadás is vasúti célok ellen irányult.
A magyarországi vasúti hadi forgalom volumenvizsgálata 1944. augusztus – október között (Oláh András Pál kutatása)
A magyar hadiforgalom volumenvizsgálata eddig nem történt meg. A kutatásunk folyamán egyaránt megvizsgáljuk a magyar vasúti hálózat áteresztőképességét, a hadiforgalom, valamint a polgári forgalom ütemét és nagyságrendjét és történetét.
A szövetséges légierők légi felderítése Magyarország vonatkozásában a II. világháború idején (Oláh András Pál kutatása)
Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának 1942. június 5-i deklarációját követően, amely kimondta a „háborús viszony fennállását” Magyarországgal szemben, a szövetséges hírszerzés azonnal megkezdte a bombázandó magyar célokról az adatgyűjtést, és 1943 őszére pontos információkkal rendelkezett az ország gazdaságának szerkezetéről, termelési kapacitásáról, politikai helyzetéről. A légierő célpontjainak kiválasztását és azok előzetes felderítését tehát a hírszerző szolgálatok végezték el. A hírszerzés adatai alapján a légierő felderítő gépei 1943 szeptemberétől a kiválasztott célobjektumokat a Földközi-tengeri Szövetséges Légierő fotófelderítő ezrede lefényképezte, majd az ősz folyamán a fényképeket kiértékelték, elemezték, rendszerezték és fontossági sorrendet állapítottak meg. A fényképeknek köszönhetően több olyan magyarországi cél került további kiválasztásra, amelyekről korábbi hírszerzési adatok nem álltak rendelkezésre.
A csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. elleni 1944. július 27-i légitámadás története (Oláh András Pál kutatása)
A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. Magyarország egyik legfontosabb hadiipari objektuma volt a II. világháború idején. Az ipartelep termelését 1944. július 27-én gyakorlatilag egyetlen támadással kiütötték az amerikai bombázók. A kutatásunk folyamán az ipartelep elleni légitámadás története mellett nagy hangsúlyt fektetünk annak előzményei és az ipartelep háborús termelése elemzésének is.
A varsói légihíd kapcsán, Magyarországon lezuhant, lengyel személyzetű repülőgépek és személyzetének felderítése (Oláh András Pál kutatása)
Az 1944. augusztus 1-én meginduló varsói felkelés légi úton történő ellátására a délolasz támaszpontokról felszálló szövetséges repülőgépek folyamatosan repültek át az ország fölött, és a rettenetesen nehéz körülményekből adódóan nagy veszteségeket szenvedtek. Ezen történelmi eseményekkel összefüggésben kutatjuk a Magyarország területén lezuhant lengyel személyzetű repülőgépek és személyzetük történetét.
A szövetséges repülős személyzetek ellen elkövetett háborús bűncselekmények (Mohos Nándor kutatása)
Háborúban hallgatnak a múzsák, tartja a bölcs antik mondás, amely különösen igaz volt a II. világháború idején. Noha hadifoglyokkal szemben elkövetett atrocitások minden hadviselő fél oldalán előfordultak, Mohos Nándor a szövetséges repülők ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálásának dokumentumait dolgozza fel. A kutatás kiterjed a felderített ügyekben az eljáró bíróságok periratainak tanulmányozására és feldolgozására is.
A szövetséges hadifoglyok és a magyar ellenállás közötti kapcsolatok (Mohos Nándor kutatása)
A magyar ellenállási mozgalmak és a szövetséges hadifoglyok között létesült kapcsolatok a mai napig kevésbé ismert fonala történelmünknek. Mohos Nándor kutatása igyekszik összefoglalni a korábban szétszórtan publikált eredményeket kiegészitve a levéltári kutatások során napvilágot látott újabb tényekkel, ismeretekkel.